leokönyvtár

Azzal a szándékkal nyújtom át ez írásművet a tisztelt olvasónak, hogy az életem tükrében felvillantott epizódokon keresztül képet kapjanak egy jobb sorsra érdemes embercsoportról. A fénytelenség zsarnok porkolábja által gúzsbakötve, ők is éppen úgy éreznek, élnek, mint sokan mások. Közülük sokan a látóktól is várják legalább képletesen szabadulásukat az “örök homályból”; s hogy megismerkedjenek egy nagyszerű odaadó, négylábú társsal, “aki” hűséges segítőkészségével megoldani látszik a gúzsbakötés első csomóit.

Ajánlom művemet mindazoknak:

Akik sérült emberekkel foglalkoznak vagy foglalkozni kívánnak, függetlenül azok rokkantságának milyenségétől; akiknek családjában nemrég megvakult gyermek vagy felnőtt él; szülőknek, akiknek látás-sérült (vak vagy gyengénlátó) gyermekük van, akik balesetük folytán maradandó sérüléseket szenvedtek, és lelki válságba kerültek; akik alaposan szeretnék megismerni a vakok életét; akik szeretnék tudni, mit jelent egy nagyszerű, segítő embertárs az arra rászorulóknak; akik tudni akarják, miként lehet kitűnő, megbízható állati “segítőt” nevelni, tanítani, akik tudni akarják, hogyan lehet szoros kapcsolatot kiépíteni egy ember és egy állat között; akik szeretik és becsülik a kutyát, és akik eddig semmibe vették vagy utálkoztak ettől a derék, hűséges társtól; okulásként ajánlom sorstársaimnak; végül kézikönyv gyanánt ajánlom az egészségügy minden dolgozóinak, akik vakokkal és gyengénlátókkal foglalkoznak, akik elhivatottságot éreznek gondjaink iránt, vagy akiket munkájuk, hivatásuk a sérült emberekhez köt, akik tudni akarják, hogyan maradhat talpon sérülései mellett, minden gáncs ellenére is az, aki nagyon akar.

Tiszta szívből ajánlom mindazoknak, akik kíváncsiak arra, milyen az élet

A fény túlsó oldalán.

(Rithnovszky János)

[VISSZA] | [FRISSITÉS] | [ELŐRE] FŐLAP